Good BoyAnnyiszor találkozunk ezzel a mondattal egy kutyaiskolai program során:
Laza pórázos séta.
Na de miért is jó az, ha laza a póráz?
Ez megválaszolódik majd magától.
Mi történik, ha húzza a pórázt? Egyáltalán, miért húzza?
Fojtó nyakörv van rajta, kipróbáltad a retriever pórázt is, húzás gátló hámot vásároltál neki, bízol benne, hogy majd rájön, hogy ha nagyon fojtja, alig kap levegőt, megunja és majd megoldódik a feszes pórázon való közlekedés.
Bármit is használunk, nyaköv-póráz vagy hám-póráz kombó, ezeken belül bármilyen eszközt is vetünk be, rossz hírem van, EGYIK SEM fogja megoldani a kellemetlen viselkedést, hogy húz pórázon.
Ugyan egy halti (száj hám, vagy halti hám) ideiglenesen jó segítség lehet fizikailag a gazdiknak, vagy néhány kutyánál különböző fojtó nyakörvek tudnak megoldást hozni, de csak felszínesen. Amint megszűnik az averzív eszköz által keltett érzés, a régi megszokás előjön. De ez annyira kevés kutyánál fog magától működni, hogy nem érdemes karaktert pazarolni rá. Legyen annyi elég, hogy sebtapasznak beválhat 1:1000 arányban pusztán attól, hogy ezeket használod. Jól is kell tudni ezeket használni, de nem erről lesz szó.
Nézzük sorban:
Mi az alapvető motivációja a kutyának, mikor elmegyünk sétálni?
A felfedezés. Környezet megismerési, felmérni a terepet, kik jártak arra, jelölni, az adott ingereket feldolgozni, valamilyen válaszreakciót kifejteni rá. Tehát szimatolni, szagolni. A világot a kutya – jó esetben – elsősorban az orrán keresztül fedezni fel. Mindezt – mérettől, kortól, habitustól függően – de többnyire gyorsabb tempóban teszik, mint a mi emberi séta tempónk. Elmondhatjuk, hogy egy kutyus általában 3-6 km/h sebességgel halad(na) -minimum, míg mi emberek nagyjából 2-3. A kutyák nem egyenes vonalon mozognak, hanem ahogy a szagok viszik, cikk-cakk, össze-vissza, előre-hátra és meg-megáll. Plusz a vizuális ingerek is befolyásolják nyilván, de a kutyák nyugalmi állapotáról és ingerekre adott reakciójukról, ami elkülönül és egybe is mosódik a szagolt és látott ingerekre, az egy külön bejegyzés lesz. Imádom ezeket na 😊
Látod már magad előtt, ahogy húzza a pórázt?
Tehát adott, hogy a kutyánk gyorsan, össze-vissza akar sétálni, felfedezni szeretne, minél nagyobb területet lehetőleg. A póráz azonban gyorsan elfogy, mivel mi lassú kétlábúak vagyunk, egy másodperc alatt előrébb van a kutyánk, kifut a póráz végére, a hám vagy nyakörv megfeszül, kezünk megemelkedik (kezünk súlya plusz súly lesz, ami fontos marker), a kutyánknak megjelenik a testén egy visszatartó test érzet, viszont adott a motiváció: „menni kellene mert a szagok ott vannak, de nehéz, sebaj! Több erő kell!”
Mivel a motivációja megerősítést nyer a környezet által (oda vontat téged szagról szagra), ezért mint tudjuk, a megerősített viselkedésnek a következménye, hogy gyakrabban fogja ezt csinálni. Ezt lepontosítom, nem gyakrabban, hanem MINDIG, hisz ezt tanulta a kutyánk, ezt tanítottuk neki, ezt tanította neked, ezt tanulta a környezettől:
“Húzzuk a pórázt, hogy haladjunk!“
Ha a motiváció, azaz a belső késztetés kielégülést nyer, akkor a kellemetlen ingerhez hozzászokik, (habituáció). Vagyis együtt él azzal a tudattal, hogy a póráz (és nyakörv/hám) arra való, hogy húzza azt.
Igen, ez azt jelenti, hogy szagról szagra, fűszálról fűszálra, centiről-centire (nem írói túlzás!) a haladás, felfedezés, szimatolás, séta lényege a húzás pórázon. Adunk egy testi érzethez kellemes élményt (fojtja a nyakát, de legalább érik ingerek).
És most figyelj! Meglehet kövezni, de leírom, hámban jobban húz a kutya.
Mert ez természetes neki. Kényelmes(ebb). Ösztönt támogat. Semmi mágia, meg összeesküvés. Egyes fajtáknál egyenesen bekapcsolja, a „minden energiát a főhajtóműbe!” gombot. A legtöbb egyednél szintén. Egy mellékvágány bejegyzést írok majd erről, maradjunk a fő témánknál.
Mielőtt még elkattintasz, hozzáteszem, ugyanúgy megtanítható hámban is a laza pórázos séta, mint nyakörvvel. 😊 Sőt, sok esetben egyáltalán nem szólok bele a gazdiknál a megszokott eszközök használatába, kivéve, ha az károsan van használva!
Online is elérhető foglalkozásaink között elérhető a laza pórázos séta is!
Összefoglaló:
Szagokat úgy tudja elérni, úgy tud minél nagyobb területet bejárni, úgy kapja meg az agy az érzést, hogy „igen igen igen!!! HALADUNK APÁM!”, ha a pórázon keresztül érkező, testén kiteljesedő érzést keltve, húzza a pórázt.
TANULT VISELKEDÉS, méghozzá nagyon, de nagyon gyorsan általánosítva, berögzítve, felírva a program, szokás kialakítva.
Ez a poszt, csakis arról szól, hogy a kutya azért húzza a pórázt, mert így tud felfedezni, ezt tanulta.
Spoiler: azét is tudja húzni, mert fél a környezettől. Azért is tudja feszíteni a pórázt, mert konfliktusban van a gazdájával és szeretne tőle messzebb lenni. Azért is húz pórázon, mert próbált a gazda tanítani neki korábban laza pórázos sétát, de a módszer (korrekció, büntetés alapú vagy rosszul megerősített pozitív megerősítéses) pontatlan volt, ezért a kutya össze van zavarodva, és nem akar kapcsolódni a gazdával. (kicsit az előző mondattal rokon ez a tény). Ezt függőben hagyom, ha érdekel részletesen kommentelj a bejegyzés alá, hogy bővebben fejtsem ki és írok erről is 😊
Kétségtelen, bármilyen módszert is alkalmazol, egyetlen dolog állandó lesz a rendszerben:
A TE, azaz a gazdi jelenléte, figyelme. Akár etikus, állatbarát módszerrel, akár averzív eszközökkel is akarod a sétát laza pórázon, abba bizony a gazdának kell beletennie az időt, energiát, tudás megszerzését.
Oktatója válogatja, ki mit szeret alkalmazni, hogy átadja számotokra a sétát laza pórázon.
Egy akció kamerával rögzítettük, ahogy tanulok egy 4 hónapos kölyökkel sétálni, végig kommentelem, miről is van szó.
Azt válaszd, amivel tudsz azonosulni, ami alkalmas a kutyádnak is, ha nem hiszel benne, úgy sem fog működni. De nem csak hit kérdése, hanem csinálni is kell.
Láthatod, tulajdonképpen életidegen a kutya számára a pórázon való séta. Teljes mértékben olyan kontroll alatt áll, ami ösztönei és testi kommunikációjának beszűkítésére kényszeríti. Ezét kell a gazdinak is megérteni, mi zajlik a kutyában, és a pórázon való sétát megtanulni, és megtanítani, betartani és alkalmaznia.
Hagyni a kutyát húzni pórázon káros. Megtanítani a laza pórázos sétát pedig fontos!
Főleg, ha nyakörv van rajta, bizonyos hámokban is a váll ízületeket tönkre vágjuk így. De most inkább arról írnék, hogy a kutya azt szokta és tanulta meg, hogy a séta során sosem kell a gazdára figyelni, csak húzni a pórázt és menni-menni-menni, úgy egy nagyon értékes kapcsolódás szűnik meg. A jó séta során rengeteg, mondhatni száz- és száz, ezernyi mikró kommunikáció zajlik a kutya-gazdi között. Észreveszik egymás jelzéseit, irányváltásait, tempóját, ingerek észlelését, azokra adott vagy várható reakciókat, azokat lehet időben változtatni, gátolni, kontroll alá vonni. Ha a kutyánk önszabályzás nélkül van mindig „derékig” a szagokban, és vontat maga után bennünket, úgy legtöbbször a kutya megtanulja, hogy nem kell önkontroll. (Nem csak ezzel tanulja meg). Miért baj ez? Mert ha mindent úgy él meg, hogy bárhová mehet, bármikor és bárhogyan, úgy gondban leszünk, mikor erős ingerrel találkozunk, pl másik kutya. Egy feszült, felfeszített állapotban, húzó pórázon lévő kutya sokkal könnyebben tör ki, ugatja meg, fokozódik fel az izgalmi állapota, vagy lesz „reaktív”, vagy mutat „agresszív, támadó viselkedést”.
Egyszerűen azért, mert a kutya-gazdi kommunikáció nincs finomra hangolva.
Az igazán szép laza pórázos séta során olyan, mintha póráz nélkül sétálna a kutyánk.
A póráz egy biztonsági eszköz, ami nem irányít, csak megtart, keretet ad, jelez, hogy higgadtnak kell maradni. A póráz szükséges, de nem pótolhatja a gazda figyelmét, jelenlétét, nem lehet egy felelősség alól felmentő „bébiszitter”.
A póráz kötelező jogszabály szerit is.
Innen folytatjuk. Remélem segítség megérteni, hogy milyen út vezet a laza pórázos séta felé!
