Miért hasznos tudás a helyben maradás?

Úgy tudnám megfogalmazni, hogy az egyik legjobb szintmérője, hogy mennyire pontos, mekkora hatótávú és mennyire egyértelmű a gazdi kontroll zónája, az a kutya helyben maradása.

Mit is jelent a helyben maradás?

1. A kutyus adott pozíciót felveszi
   1. (pld ül, áll, fekszik)
2. Gazdi eltávolodik  a kutyától:
   1. valamilyen módon (kutyával szembe, kutyának háttal, futva, ugrálva..)
   1. valamilyen távolságra
   1. valamennyi időtartamra
3. Kutyus nem mozdul, figyel, amíg
4. Gazdi:
   1. Visszamegy hozzá és
   1. Feloldja – jelzi, hogy véget ért a feladata

Tehát ez egy statikus, figyelmi, koncentrációt igénylő feladat a páros részéről.

Mielőtt ebbe belemegyünk, tisztázzuk: a feladatnak van eleje és vége. Az nem helyben maradás, ha kiakarunk menni az ajtón, kapun, közben a kutyánk kiakarna menni, ezért mondjuk neki, hogy „Maraaaaad, neeeeem! Maraaaad!”, majd kimegyünk, kutyus bent marad, mi pedig megyünk tovább dolgunkra.

Érezhető a két példa között a különbség? A korábban leírt sorrendben van egy struktúra, egy nyugalmi helyzet, egy fókuszált állapot, míg utóbbi esetében csak elkerülni szeretnénk egy nem kívánatos eseményt: a kutya ne menjen ki, mert épp ezt szeretném.

Miért említem ezt meg? Nos azért, mert többnyire a helyben maradást a „Marad” vezényszóval (röviden: jelzéssel) kezdjük el tanítani (már aki használ „Marad” szót, mert e nélkül is kiválóan tanítható). Tehát elkezdjük összezavarni a kutyát. Hiszem az egyértelmű, következetes eseményekből tanul jól és helyesen, minimális hibázási lehetőségekkel a kutyusunk, így sok esetben azt fogja megérteni, hogy a „marad” nem mindig azt jelenti, hogy a gazdi elmegy – kutya figyel – gazdi visszajön és felold. Hanem kutyus izeg mozog az ajtóban, gazdi kimegy, ő pedig még kicsit ott sertepertél, várva, hogy mi fog történni, majd tegyük fel, elmegy lepihenni a helyére a kutyusunk.

Na de még egy kedvelt eseményt szeretnék megosztani veletek, ami szintén nem egy pontosan tanítható helyben maradás tréningje lesz:

Kutyust letesszük maradni. Eltávolodunk, majd néhány lépést követően odahívjuk magunkhoz.

Baj ez egyáltalán? Amúgy nem. Egy remek játék, de ha kicsit tovább velem tartasz, látni fogod, hogy miért szeretem komolyan venni és a kutyusok – és gazdik készletét gazdagítani ezzel a képességgel. De még megbeszéljük mi a baj ezzel a játékos helyben maradással, amiben még a behívást is úgy gondolod, hogy tanítod a kutyusodnak!

Tehát itt a gyakorlati példánk, amiből a kutyus azt tanulja meg, hogy a gazdihoz oda kell menni. Sok esetben már a hívást sem várja meg a kutyánk, hisz úgyis mindig ez történik, oda kell majd menni a gazdihoz. Sőt, ott hagyhatja kioldó szó nélkül, és egy idő után már nem hozzánk fog futni, hanem el. Ezzel nem csupán egy helyben maradást fogunk „elcsúfítani”, hanem a cikk elején említett kontroll zónánk szabályszerűségét is.

De itt az ideje, hogy kikerekítsük ezt a történetet.

Miért fontos az a korábbi 4 lépés megléte?

A legjobb, ha végig vesszük egyessével.

1. A kutyus adott pozíciót felveszi. Ez már segít neki, hogy fejben és testben is megérkezzen hozzánk, figyelmét elkezdje becsatornázni irányunkba, testét nyugalmi pozícióba helyezze. Azaz, a legjellemzőbb viselkedést abbahagyja: a mozgást. (A kutyák mindig mozognak, amikor csak tehetik)
2. A gazdi eltávolodik a kutyától:
   1. Valamilyen módon: minél több formában gyakoroljuk, annál általánosabbá válik a szabálya a kutya számára. Ráadásul minél inkább változik a tempónk, ritmusunk, viselkedésünk, annál jobban fogja megérteni: neki a mozdulatlanság a feladata.
   1. Valamilyen távolságra: kezdetek során kis távolságból építjük fel, hisz általában azt gyorsan elérjük, hogy a gazdi nagyjából fél – 1 méteres körzetén belül még működik a kontroll zóna, ahogy ebből elkezdünk kilépni, úgy csökkent az „ereje”. *
   1. Valamilyen időtartamra: kezdetekben az is elég, ha elérünk pár nap alatt odáig, hogy fél percig bír egyhelyben ülni, úgy, hogy mi el sem léptünk tőle, csak olyan ritmusban jutalmazzuk, hogy a figyelmét végig rajtunk tartja.

Szeretem az alábbi lépcsőfokokat tanítani:

• Kutyus először csak tudjon fél percig egyhelyben ülve előttünk időzni. Ha bírja a 0 lépés 30 msp időt, akkor
• Egyet hátra lépek, azonnal visszalépek, jutalmazom. Ha bírja az 1 lépés 0 msp időt, akkor
• 1 lépés távolságot 5 msp-enként felhúzom 30 mspig. Ha megy az 1 lépés 30 msp-ig kitartva, folyamatos figyelem megtartással, akkor
• 2 lépés 0 msp. – Ezt is felhúzzuk 30 mspig.
• Ezt folytatjuk 5 lépés távolságig.
• Ezt követően az 5 lépés távolságot is lehet növelni, viszont érdemes a távolodás formáját is változtatni. Először oldalasan, majd háttal, kocogva, ugrálva, fütyülve, tapsolva stb stb…
• Minden esetben az a kulcs, a kutya mozdulatlanul kísérje végig figyelemmel a történést.
• Ezt követően pedig a tanulási ritmust követve növeljük a távolságot és időt, egyúttal azt is fontos megtanítani, hogy egyre több időt is kibírjon, időszerűen érdemes 2-3 perces folyamatos helyben maradást is csinálni.

3. A kutyus nem mozdul, figyel:

Ha a kutyus nézelődik bármely szinten, vagy láthatóan el akar mozdul, azonnal visszalépünk hozzá, visszarakjuk abba a pozícióba, amit kértünk tőle.  

Ha lelép, elmegy, túl sokat kértünk, túl gyorsan haladtunk, ide türelem és következetesség és tiszta jelzések kellenek a kutya számára.

Ez nem mozizós helyben maradás, azt akarjuk tanítani, hogy ha megjelenik egy külső inger (madár, zaj, ember, lehulló falevél, kutya…) akkor nem baj, ha észleli azt (azaz egy pillanatra ránéz, felméri mit lát) de a szándékos figyelme az rajtunk marad, elméjével együtt a kutya a teste fölött is uralkodik, nem indul el az inger irányába.

4. A gazdi visszamegy hozzá (jutalmaz) és feloldja.

 Jutalomfalat megkapása után sem mehet el, nem állhat fel míg elveszi azt (kivéve, ha álló helyben maradás van), kizárólag a gazdi jelezheti, – én a „Mehetsz” jelzést használom, amit követően a kutyára bízom, hogy mit fog csinálni.

Oké, de a jutalomfalat után mindig elmegy, ott hagy. Igen, sok esetben abba a hibába esünk, hogy a jutalomfalat egyúttal a feloldást, feladat végét jelenti. De nem. A jutalomfalat az megerősít, pontosít, elmagyarázásban segít, de minden esetben – ahogy a helyben maradásban is, – jutalomfalat sosem azt jelenti, hogy ott hagyhatsz. Sőt, a kutya ne a jutalomfalatét működjen együtt. Működjen együtt azért, mert akár jutalmat is kaphat érte! Teljesen más állapotot fogunk így elérni.

Ebben a gyakorlatban úgy tudjuk ezt elérni, hogy pld mikor csak ül előttem a kutya, én nem távolodtam el, adogatom a kaját a kutyámnak, viszont nem engedem el, ha megkapta a kaját. (Segítség lehet a póráz is, csak megtartjuk szelíden, és kérjük, hogy üljön vissza). Te jelzed neki, hogy ha vége: kap egy kaját, ezt követően a feloldó szót. (Mehetsz). Várni fog a kutyád, de egy idő után megérti, ez jelenti azt, hogy vége.

Ugyan ez érvényes arra is, hogy ha elkezdünk el lépkedni 1 lépésre. Minden visszalépés esetén jutalmat adunk a kutyának, hiszen azt akarjuk elmagyarázni neki, megéri, ha nem mozdul, én visszajövök és jutalmazom őt ezért. Bármikor amikor jönni akar utánunk vagy elakar menni, tartsuk meg, ültessük vissza és MI jelezzük a feladat végét.

Oké, most elmondtam nektek, hogyan építem fel a márványszobor stabilitású helyben maradásunkat. De miért is? Hogyan lesz ebből közvetett kontroll ráhatás a kutyára?

Először is, mint tanítás, következetesség és szabályrendszer ismerete maga a tanítási folyamatban kiválóan ismerteti ezeket a kutyával, ráadásul TE is önmagaddal. Ez fontos.

Másodszor, megtanítjuk a kutyusnak, hogy elkezdje az ingerekre való reagálásának törekvését megszüntetni, annál is inkább ránk figyelni, mert az instrukció a gazdától érkezik. Kiváló kézben tarthatósági folyamat!

Harmadszor, tanítasz a kutyádnak jelzést, amikor átadod neki az „irányítást”, azaz feloldod és végre mehet amerre akar. (Hát nem teljesen, de most fogalmazzunk csúnyán, látszat irányítást adunk át 😊 , a szó leginkább etikus értelmét értsd itt kérlek)

Negyedszer, a figyelmét, a koncentrációját nem csak akkor kell feléd adnia, amikor közelében vagy, hanem egyre növekvő távolságból is, egyre ingergazdagabb környezetben. Mindezt úgy, hogy képes önmagát is elmében és testben is lelassítani, összpontosítani, ingereket is kontroll alatt tartani, felbukkanó ösztönös viselkedéseket felismerni, elengedni.

Itt ugye arról van szó, hogy a kutyusunkat MI magunk kérjük, hogy vegyen fel egy pozíciót, és maradjon abban.

Ezen fejleszteni kiválóan lehet akkor, amikor már szikla szilárd és tisztán érthető helyben maradásunk van, kezdődhet a bonyodalom.

Mozgásból statikus feladatok kérése egy kiváló kontroll fokozás. Mondok példát, behívás közben megállítjuk valamilyen távolságban, leültetjük, állítjuk, fekszik és ott kérünk helyben maradást. Vagy eldobunk egy labdát és eközben kell helyben maradnia, amikor elfut utána. Jó, ezeknek is megvan a tréninglépései, és nem is egyből ezzel kell kezdeni, de azt szeretném érzékeltetni, hogy a kontroll zónád fejlesztése akkor fog ipari forradalmon átesni, amikor váratlan helyzetben is képes vagy megállítani a kutyád elméjét, ösztöneit, testét.

Sőt, a jól felépített, stabil helyben maradás még a behívást is kiválóan fogja fejleszteni, hisz a behívás lényege is, a kutyád jöjjön vissza hozzád valahonnan, az az a felépített és kiterjesztett kontroll zónád létfontosságú is lehet.

Ezen gondolatmeneten végig haladva, van elképzelésed, hogy miért tudja javítani a betonstabil helyben maradás és különböző változatai a sétát laza pórázon?